A Dunakanyar kapuját már az Árpád-házi királyok is használhatták, a történészek szerint innen közelíthették meg börzsönyi birtokaikat. A település szláv eredetű neve is hasonló funkcióra utal, ugyanis kaput jelent, a másik szláv megfejtés szerint a települést a Verőce-patakról nevezték el, ami örvényes vizet jelent.
Ahogyan a Dunakanyar legtöbb települése kapcsán, itt is megállapíthatjuk, hogy már az őskortól lakott volt a területe. Kelta és római kori leletek is előkerültek, az I. Valentinianus császár korából származó hídfőállás romjai a leglátványosabbak.
A magyar történelem az Árpádok után is kitüntette Verőcét, a helyiek szerint legalábbis Nagy Lajos királynak volt itt nyaralója. És ha már a magyar történelem legnagyobbjai: a hagyomány szerint maga Mátyás király ültetett egy fát a falu határában, a tölgymatuzsálem a mai napig látható az Express tábor területén.
Látnivalók és érdekességek
A település legmeghatározóbb épített emléke minden kétséget kizárólag az Ybl Miklós által tervezett támfal és függőkertek, mely méltó módon hirdeti a Monarchia nagyságát. Ebben a korban több figyelemreméltó palota is helyet kapott Verőcén, kiemelkedő Huszár Pufi villája, a világhírű magyar színész már az őt körülvevő legendárium miatt is érdekes. És ha már építészet, akkor a barokk Migazzi-kastély mellett nem mehetünk el szótlanul, de a bájos templomok sem okoznak csalódást.
Szállás és szabadidő
forrás: https://ilovedunakanyar.hu/
