A Dunakanyar az ország egyik legnépszerűbb úti célja, ahová egy-egy napfényes hétvégén rengetegen látogatnak el. Mutatunk néhány olyan látnivalót, amelyek nem olyan ismertek, mint a visegrádi fellegvár vagy a Rám-szakadék, de ugyanúgy remek célpontok lehetnek.
Indiana Jones a visegrádi szurdokban – Mogyoróhegyi tanösvény
Visegrád felett, a Zsitvay-kilátótól nem messze találjuk a Pilisi Parkerdő Mogyoróhegyi tanösvényét. A kiindulópont a Mogyoróhegy Étterem mellett található, néhány lépés innen a Mogyoróhegyi Vadaspark, ahol a hegyoldalban gímszarvasok és vaddisznók élnek, és van egy erdei játszótér is.
A tanösvény útvonala egy óra alatt bejárható, a sétához egy vezetőfüzetet is letölthetünk. Az út során érintünk egy szép kaszálórétet, forrásokat és egy tavat is, szép panorámában is részünk lesz és megismerkedhetünk az erdő fás szárúival. De a legnagyobb kaland kétségkívül az az erdei függőhíd, amit egy kis kitérővel érhetünk el.
A mély, meredek falú szurdokon átívelő híd állítólag az ország egyik legnagyobb függőhídja, persze azért nem egy százméteres ide-oda lengedezésről van szó, de hazai viszonylatban ez tényleg különleges és izgalmas, pláne, hogy alattunk tényleg tátongó mélység van. Itt szerintem még Indiana Jones is szívesen kalandozna.
A tanösvényvezető füzet innen tölthető le.
Piknik a tóparton – Miklós-deák-völgyi tavak
Pilismarót központjából – ha busszal érkezünk, a Pilismarót községháza megállótól – a templom mellett indul a hegyek felé vezető piros jelzés. Ezt követve, 30-35 perc alatt érhetjük el a Miklós-deák-völgyi tavakat. Az út fele a faluban vezet, a másik fele pedig egy aszfaltozott erdészeti úton, így nagy terepi kihívásokra ezen a sétán ne számítsunk. Persze, ha nagyobb túrát teszünk, és mondjuk a Hirsch-orom felé akarunk túrázni, akkor épp útba esnek a tavak. A kis völgyben padok, asztalok és tűzrakóhely is van, így a hely pont alkalmas egy jó kis piknikezésre is.
A Miklós-deák-völgyi-patakon 1896 környékén építhették az első gátat. A Millennium tiszteletére egy emlékoszlopot is emeltek, ami a tavak bejárata előtt áll. A legalsó tó 1960-ig víztározóként működött. Innen öntözhették a közelben létesített csemetekertet is. Később létrehoztak még egy tavat, majd még egyet, és ekkor már a horgászat volt a fő funkció. 1999-ben egy nagy árhullám átszakította az alsó gátat, az üzemeltetéséhez szükséges létesítmények tönkrementek, a tavak pedig kiszáradtak. És így is maradtak több mint tíz évig.
A 2012-13-ban a Pilisi Parkerdő szakemberei egy projekt keretében helyreállították a tavakat, amelyek – azon túl, hogy szépek és jó itt sétálgatni, piknikezni – nagyobb esőzések idején a patakban levő felesleges vizet is be tudják fogadni, a vízfelület a környék mikroklímáját is páradúsabbá teszi, és a tavak sok állat számára jelentenek élőhelyet is. A tavak mellett egy kis csatornát is kialakítottak, ami lehetővé teszi az állatoknak, például a védett kövi rákoknak, hogy a tórendszer alatti és feletti mederszakasz között közlekedjenek.
https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/to/miklos-deak-voelgyi-tavak/52294212/embed.html?flexView=false
Zöld óriások a kis erdőben – Kismarosi-sziget
Ha valahol a Dunakanyarban, hát itt biztos nem kell tömegre számítani. A vadregényes ártéri erdőben maximum néhány horgásszal találkozni. Ez a terület annak a Nagymarostól Kismarosig tartó beépítetlen, erdőkkel, mezőkkel, fás ligetekkel, gyümölcsösökkel tagolt hatalmas hullámtérnek a része, amit Dunamezőnek hívnak.
Mi Kismaros északi szélén, egy földúton közelítettük meg a fűz-nyár ligeterdővel ölelt holtágat (a helyi köznyelvben Kis-Dunát), amelynek medrét egy kőgát választja ketté. A meder egyik felében még van víz, a másik már szinte teljesen feltöltődött, mocsaras jellegű. A holtág és annak környéke az állatok számára is kedvező élettér, már több mint 60 madárfajt írtak le innen.
A kőgáton lehet bejutni a Kismarosi-szigetre, amelynek másik oldalán már a nagy Duna hömpölyög, túlpartján a visegrádi vár ül a hegytetőn. A ligeti és parti szőlővel befutott nyárfák egészen különleges hangulatot teremtenek a szigeten, mintha békés, zöld óriások álldogálnának az erdőben. Nem kevésbé különösek azok a Duna-parton álló, tekervényes gyökerű fák, amelyek gyökere alól kimosta a folyó az aljzatot. Szinte hihetetlen, hogy a fák ezekkel a csupasz fonatokkal kapaszkodnak a talajba.
https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m18!1m12!1m3!1d34314.40409578716!2d18.945484068241495!3d47.83576917520169!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m3!1m2!1s0x476a86b10242ad19%3A0x64a0cbdfa4fb84a5!2sKismaros%2C%202623!5e1!3m2!1shu!2shu!4v1631867320266!5m2!1shu!2shu
Egy rejtőzködő arborétum – Bertényi Miklós Füvészkert
Visegrád melletti Apátkúti-völgy méltán népszerű úti cél, ám a tőszomszédságában van egy kevésbé ismert, de nem kevésbé gyönyörű hely, a Bertényi Miklós Füvészkert, amit szintén érdemes bejárni. A klasszikus arborétum mellett van egy kis szurdok is, ami bár 20 perc alatt bejárható, mégis nagy élményt nyújt.
A 16,5 hektáros arborétum története a 60-as években kezdődött, amikor az itt lévő gyenge sarjeredetű gyertyán és akácállományok helyére luc-, duglász-, erdei- és vörösfenyő csemetéket telepítettek. A fák az eltelt évtizedekben óriásiak lettek, és igazi magashegységi hangulatot varázsolnak ide.
A terület arborétummá történő kialakítása 1978-ban indult meg, majd 1991-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, nevét a tervet megvalósító egyik erdőmérnökről, Bertényi Miklósról kapta.
A belépőjegyet a bejárat mellett található Ördögmalom Étteremben tudjuk megvenni. Felnőtt belépő: 1000 Ft, diák és nyugdíjas: 500 Ft. További részletek: ITT
Dél-börzsönyi tekergés – Zebegényi körsétaút tanösvény
A Zebegénybe látogatók többsége a hajóállomás-főtér-Kós Károly-kilátó háromszögben mozog, pedig a faluban és környékén még számos szép hely és érdekes látnivaló van. Ezek egy részét fűzi fel egy 4,5 kilométeres túraútvonal, a Zebegényi körsétaút tanösvény.
Az indítótáblát a főtéren találjuk, majd a sárga körút jelzést követve, a temető mellett indultunk fel az erdőbe. A tanösvényt végigjárva nemcsak szép tájakat és jó kilátópontokat érintünk, de Zebegény múltjáról és a Dél-Börzsöny természeti értékeiről is sok mindent megtudhatunk.
A 2. állomáson például Szőnyi Istvánról és a zebegényi művésztelepről olvashatunk. Szőnyi, akit a Dunakanyar festőjének is neveznek, ide házasodott és 1924-ben telepedett le a faluban. Zebegény és a Dunakanyar állandó témája is ihletadója lett, gyönyörű képeiből a faluban található Szőnyi Múzeumban láthatunk jó néhányat.
Az útvonal több jó kilátópontot is érint, ősszel pedig mindezek mellé a gyönyörű erdőt is ajándékba kapjuk. Ideális őszi kirándulás kisgyerekes családoknak is. Az útvonalról ebben a cikkben írtunk hosszabban.
forrás: https://www.turistamagazin.hu/
