Petőfi nyomában a Kő-hegyen: Panoráma és geológiai csodák
A Dunakanyar festői tájai nem csupán a természet szerelmeseit vonzzák minden évszakban, hanem a történelem és az irodalom iránt érdeklődőket is. Pomáz és Szentendre között, a Kő-hegy oldalában rejtőzik egy különleges hely, a Petőfi-pihenő, ahol a múlt és a jelen találkozik. Ez a hely nem csupán lenyűgöző panorámájával kápráztatja el az ide látogató kirándulókat, hanem Petőfi Sándor 1845-ös látogatásának emlékét is őrzi az utókor számára.
Petőfi és a Kő-hegy legendája
1845. szeptember 23-án Petőfi Sándor barátaival, Vahot Imrével és Vahot Sándorral Esztergomba tartott gyalogosan. Útjuk során a Kő-hegy oldalában pihentek meg, ahol a költő elragadtatással szemlélte a számára addig ismeretlen hegyvidéki tájat.
A legenda szerint innen csodálta meg a Dunakanyar lenyűgöző panorámáját. Bár pontos írásos bizonyítékunk nincs róla, hogy Petőfi ezen a konkrét ponton tartózkodott volna, mégis a hely szelleme és a táj szépsége összekapcsolódott a költő alakjával. A legenda szerint ez a hely és ez az út ihlette a Petőfi „Hegyen űlök” című versét.
Emlékhely a természet ölelésében
A Petőfi-pihenő így tehát nem csupán egy lenyűgözően szép természeti kilátópont, hanem tulajdonképpen egy irodalmi emlékhely is. 1958-ban a Pilis Turista Egyesület Országház Osztálya egy kőoszlopot emelt a pihenőteraszra a költő látogatásának emlékére. Ez az oszlop ma is ott áll, emlékeztetve az utókort Petőfi és a Kő-hegy találkozására. A pihenőteraszról elénk táruló látvány valóban gyönyörű: alattunk Pomáz és Szentendre terül el, szemközt pedig a Duna csillog a napfényben.
Túrák a Kő-hegyre: Kalandos útvonalak a panorámához
A Petőfi-pihenő több útvonalon is megközelíthető, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb túrát. A legnépszerűbb kiindulópont a Lajos-forrási elágazásnál található parkoló. Innen a zöld, majd a zöld barlang jelzést követve érintjük a Vasas-szakadékot, egy különleges geológiai képződményt.
A szakadék után a sárga jelzés vezet fel a Czibulka János Kőhegyi Menedékházhoz. A menedékháztól már csupán egy pár perces rövid sétával el is érjük a Petőfi-pihenőt. Miután a pihenőteraszról visszaérünk a Menedékházhoz, az épület jobb oldala mellett elhaladva, a zöld jelzésen ereszkedünk vissza a kiindulási pontra. Ez a körtúra körülbelül 7 km hosszú, és bár az eleje kissé kaptatós, a legtöbb túrázó számára könnyen teljesíthető, akár gyermekekkel is.
Vasas-szakadék
A Kő-hegyre vezető túra során, a Petőfi-pihenő felé haladva, egy különleges geológiai érdekességgel is találkozhatunk: ez a Vasas-szakadék. A Cseresznye-hegy északi oldalában húzódó, 20-30 méter hosszú, szűk természetes sikátor egyedülálló élményt nyújt. A szakadékot bejárva olyan érzésünk támadhat, mintha a magasba tornyosuló sziklafalak bármelyik pillanatban összezárulhatnának felettünk.
A Vasas-szakadék kialakulásának története mintegy 15 millió évre nyúlik vissza. Ez a különleges sziklaformáció a Visegrádi-hegység vulkanikus múltjának és az azt követő tektonikai mozgásoknak köszönhetően alakult ki. A szakadék nevének eredetére több magyarázat is létezik. Egyesek szerint a csepeli vasmű ide kiránduló munkásairól kapta a nevét, míg mások a kőzetfelszín vörösesbarnás elszíneződésére vezetik vissza, amely a vas rozsdájának színére emlékeztet. Bárhogy is legyen, a Vasas-szakadék kihagyhatatlan állomás a Kő-hegy felfedezése során.
Napóleon kalapja: A Kő-hegy geológiai különlegessége
A Petőfi-pihenő közvetlen közelében, alig néhány méterre található egy igazán különleges vulkáni eredetű sziklaképződmény, a „Napóleon kalapja”. Ez a látványos formájú szikla nem más, mint a Visegrádi-hegység 14-16 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenységének és az azt követő eróziós folyamatoknak az eredménye. A képződmény, nevéhez hűen, egy kalapra (vagy gombára) emlékeztet.
A szikla kialakulásának titka a különböző keménységű kőzetekben rejlik. Napóleon kalapja úgy jött létre, hogy a finomabb szemű vulkáni törmelékből – ami összecementálódott – egyfajta „alapot” képezett. Ezt az alapot pedig egy keményebb és masszívabb lávatömb „sapkaként” védte meg az időjárás viszontagságaitól, az eróziótól.
A keményebb láva ellenállóbbnak bizonyult a széllel, esővel és fagyokkal szemben, így megóvta az alatta lévő, puhább kőzetet a teljes lepusztulástól. Ennek köszönhetően alakult ki ez a különleges, kalap alakú sziklaformáció, amely ma a Kő-hegy egyik ikonikus jelképévé vált, és kedvelt fotótéma lett a túrázók körében. Hasonló sziklaképződmények, ahol a keményebb kőzet „védi” az alatta lévő puhábbat, más helyeken is előfordulnak, mint ahogy a Prédikálószék oldalában található Vadálló-kövek esetében is.
Hasznos információk
Megközelítés: A Lajos-forrási elágazásnál található parkoló a legkényelmesebb kiindulópont autóval, Google Maps-en így keressétek: “Parkoló, Lajos-forrási elágazásnál”. Tömegközlekedéssel Pomáz vagy Szentendre felől közelíthető meg a terület.
Körtúra hossza: 7 km
Jelzés: A parkolótól a zöld, majd a zöld barlang jelzések vezetnek a Vasas-szakadékig, a szakadék után a sárga jelzésre kell áttérni, azt követjük a Menedékházig. Majd innen vissza a Menedékház jobb oldala mellett elhaladva a zöld jelzést követve ereszkedünk vissza a kiindulási ponthoz.
Amennyiben inkább a Lajos-forrástól indulnátok, és kihagynátok a Vasas-szakadékot, akkor végig a sárga jelzést kell követnetek. Így ez a túra körülbelül 6 km hosszú.
Felszerelés: Túracipő, réteges öltözet és elegendő folyadék ajánlott, ugyanis út közben nincs vízvételi lehetőség, kizárólag a Menedékházban.
Étkezés: A Czibulka János Menedékházban lehetőség van hideg/meleg étkezésre és egy kis pihenésre is, bár szendvicsekkel azért érdemes lehet készülni, ugyanis hétvégente sokan választják ezt az úti célt és ilyenkor kígyózó sor áll a Menedékház étterménél. A Menedékház mellett asztalok és padok is találhatóak, így ott kényelmesen elfogyaszthatjuk az otthon csomagolt finomságokat.
Szállás: amennyiben több napot töltenél a környéken, válogass a Dunakanyar legjobb szálláshelyei között!
Forrás: https://ilovedunakanyar.hu/
